Az Andrejgrád blog szakértőkből álló szerkesztősége egyáltalán nem titkolta egy percig sem, hogy a Csehország elleni mérkőzést erődemonstrációnak fogja fel, ezért most ki is jelenthetjük, hogy minden a várakozásaink szerint ment, bár arra kevesen számítottak, hogy ennyire nem ütközünk semmiféle ellenállásba.
Az előzetes információkkal ellentétben Advocaat mégsem állítótta be Akinfejevet, hanem az utóbbi jópár hónapot tisztességgel végigvédő Malafejev került a kapuba, a felállás maradékában nem volt meglepetés, abban viszont igen, hogy Oroszország pontosan ott folytatta, ahol a négy évvel ezelőtti Eb-n abbahagyta. Hatékony, tetszetős játék, folyamatos hajtás, és elképesztő tudatosság. Ennek köszönhető, hogy a csehek még meg is köszönhetik ezt a négy gólt, amiből amúgy kettőben is benne volt kissé a világ legjobb kapusaként emlegetett Petr Čech.
Kicsit még jobbnak tűnik ez a csapat, mint a 2008-as, és ez két dolognak köszönhető, mégpedig az elmúlt négy évnek és az ezzel érkező összeszokottságnak, valamint egy plusz Alan Dzagojevnek a kezdőcsapatban, aki úgy rúgott két gólt, hogy tulajdonképpen nem játszott különlegesen jól.
A kontinuitás sajnos azon is érezhető, hogy nagyon sok helyzetet hagyunk ki. Ez a kevésbé erős ellenfelek ellen nem lehet gond, de amint továbbjutunk a csoportból - merthogy továbbjutunk a csoportból - és elénk kerül egy igazán komoly ellenfél, nagyon zavaró lesz, amikor Kerzsakov össze-vissza lövöldözi a labdákat ziccerben. Ha valaki a meccs alapján úgy gondolná, hogy a Lokomotiv Moszkvához visszatért Roman Pavljucsenjko jobb, anna szólok, hogy négy évvel ezelőtt épp ő került rendszeresen ezerszázalékos helyzetekbe, hogy aztán jól kilőjje a kapu mögött álló fotósokat.
Advocaat egyébként valami olyasmit csinál a Zenites különítménnyel, mint amit a spanyoloknál látunk a Barcelonásokkal tehát konkrét csapatrészeket ültetett át a válogatottba, így például a Zenit Szentpétervárban is csodásan működő Gyenyiszov - Sirokov - Zirjanov hármas tudott nagyot alkotni úgy, hogy minden gondolatát ismerték a másiknak, és persze a láthatatlan ember - korszakos zseni szerepeket percenként cserélgető Arsavin is tudta, mikor és kinek kell passzolni.
Az orosz válogatottnak nem kéne elbíznia magát ettől függetlenül, mivel ránézésre Csehországnál csak erősebb ellenféllel találkozhat a továbbiakban. Ahogy említettük, erődemonstrációnak jó volt, láttunk egy tökéletesen szervezett, csak pár percekre kihagyó csapatot kihasználni a szinte minden pozícióban tetten érhető fölényüket. Nagyon közel van a lengyelek elleni találkozó, akiknél szintén erősebb a keret, de hát mindannyian tudjuk, mennyire pofátlanul fújnak a hazai csapatoknak.

Jegyzőkönyv:

OROSZORSZÁG–CSEHORSZÁG 4–1
Wroclaw, Városi Stadion, 40 803 néző. Játékvezető:
Webb (angol)

Oroszország: Malafejev – Anjukov, A. Berezuckij, Ignasevics, Zsirkov – Sirokov, Gyenyiszov, Zirjanov – Dzagojev (Kokorin, 84.), Kerzsakov (Pavljucsenko, 73.), Arsavin. Szövetségi kapitány: Dick Advocaat
Kispad: Akinfejev, Sunyin, Saronov, Granat, Nababkin, Izmajlov, Kombarov, Kokorin, Glusakov, Szemsov, Pavljucsenko, Pogrebnjak

Csehország: Cech – Gebre Selassie, Hubník, Sivok, Kadlec – Plasil, Jirácek (Petrzela, 76.) – Pilar, Rosicky, Rezek (Hübschman, a szünetben) – Baros (Lafata, 85.). Szövetségi kapitány: Michal Bílek
Kispad: Lastuvka, Drobny, Suchy, Limbersky, Rajtoral, Petrzela, Hübschman, Kolár, Darida, Necid, Pekhart, Lafata

Gólszerző: Dzagojev (15., 79.), Sirokov (24.), Pavljucsenko (82.), ill. Pilar (52.)

Szólj hozzá!

Címkék: csehország csoportkör

A bejegyzés trackback címe:

https://andrejgrad.blog.hu/api/trackback/id/tr704574981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.